Nagyvadászatok Mezőhegyesen
A csend és nyugalom szigetén mindig eseménynek számított a vadászat.
A csend és nyugalom szigetén mindig eseménynek számított a vadászat.
A mezőhegyesi ménesbirtok szegődményes cselédségének szolgálati szabályai.
Házi feladatnak kaptam, hogy régi képeslapokat fotózzak meg a jelenlegi helyzetükben.
Volt egyszer egy Mezőhegyes…
„A napilapok híradása nyomán az ország gazdaközönsége nagy érdeklődéssel kísérte a hírneves és kiváló Nonius lovattenyésztő kisgazdák tanulmányútját.”
Dévényi [Dvorschák] János ezredes 1933 és 1945 között Mezőhegyes utolsó ménesparancsnoka volt.
Raffay Sándor evangélikus püspök egyházlátogatása Mezőhegyesen (1934).
Mezőhegyes Országzászlóját személyesen Urmánczy Nándor avatta fel 1933. január 15-én.
Az 1936-os, berlini military csapat tagja volt a Mezőhegyesen született jeszeniczei Jankovich Lőrinc százados.
Mezőhegyes 1989. március 1-jén kapta meg a városi jogállást funkciói és fejlettsége elismeréséül.
A híres-neves mezőhegyesi nyúlstráf
Mezőhegyesnek erős kötődése van Kossuth Lajoshoz. A híres ménes számos alkalommal feltűnik Kossuthnak a pozsonyi diétán tartott beszédeiben, leveleiben, rendeleteiben, sőt, 1849-ben Kossuth Aradra menet városunkban szállt meg.
Az AEGV [Alföldi Első Gazdasági Vasút] közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára.
A Birtok 1868-ban magyarrá lett, különvált a továbbra is katonai kezelésben maradt Ménes és a civil Ménesbirtok. Ezekben az években igen dinamikus fejlődés vette kezdetét Kozma Ferenc és Gluzek Gyula irányításával.
A két világháború közti időszakban a leventemozgalom keretein belül szervezett futball vált a legnépszerűbb sporttá a mezőhegyesi fiatalok körében is.