Mezőhegyes Országzászlóját személyesen Urmánczy Nándor avatta fel 1933. január 15-én. Az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat, amely a két világháború között egész Magyarországra kiterjedt.

A Méneskarnál készített, művészi igényű kovácsoltvas kerítéssel övezett mezőhegyesi emlékmű pontosan követte az általános szimbólumrendszert: magyar mészkőből faragott lépcső vezetett a zöld hármas halomhoz – a középső halmon a Szent Koronával, a korona előtt gázlánggal működő örökmécsessel, mögötte fából készült, fehér kettős kereszttel. Az Országzászlón a Trianon előtti utolsó 1915-ös hivatalos középcímer volt, lobogóját angyalokkal ékesítették, jelmondata: „Így volt, így lesz!” felirat. Az árbocrúd sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Érdekessége, hogy jelenleg kandeláberként funkcionál a Nőtlen tiszti lak előtti téren, hozzávetőlegesen 20 méterrel az eredeti helyétől, és a spirális piros-fehér- zöld sávok ma is jól kivehetők az azóta felvitt számos festékréteg alatt. Az árboc felső háromnegyede fából készült – ez később a Mezőhegyesi Helytörténeti Gyűjtemény [régi Nagyiskola] előtt ma is látható egykori úttörőzászló alakjában „élt tovább”. Az Országzászló mellett ünnepek alkalmával díszőrség állt és félárbócra húzták fel a nemzeti lobogót. Az árbóc tetejét esküre emelt kéz díszítette.   Az alábbiakban két egykorú híradást közlünk az Országzászló avatásáról:

 

„Mezőhegyes, 1933. január 15. Nagyszabású ünnepség keretében vasárnap avatták fel az Országzászlót. Zenés ébresztő vezette be az avató ünnepséget, amelyre a nagy kiterjedésű állami birtok egész közönsége felvonult Wattay Dezső kincstári főigazgató vezetésével, és megjelentek Kiszombor, Battonya, Orosháza és a szomszédos Csanád megyei községek népes küldöttségei és különféle társadalmi alakulatai. Az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának képviseletében Urmánczy Nándor adta át az Országzászlót a Levente Egyesület gondozásába, majd Szabó Kálmán műszaki tanácsos beszélt a helyi vezetőség nevében. A méntelepi zenekar és dalárda számai, valamint több lelkes felszólalás után tisztelgő felvonulás zárta be az ünnepséget.” (A Magyar Távirati Iroda (MTI) egykorú híradása)

 

„Lélekemelő hazafias ünnepség színhelye volt vasárnap délelőtt Mezőhegyes, annak is a Kaszinó [Központi Szálloda] előtti szép tere. Országzászlót állított ide a Mezőhegyesi Levente Egyesület, hogy fennen hirdesse itt, a trianoni szégyenhatártól a magyar hazafiasságot, a magyar dacot és erős bizakodást egy jobb jövőben.

            Mezőhegyes igazi minta-birodalom. Nem csak mezőgazdasági tekintetben, de hazafias érzés és lelkes magyar fegyelem tekintetében is. Minden mintaszerű itt, különösen az ünnepségek rendezése és a vendégek fogadása. A szegedi vonattal – sajnos – a meghívott vendégeknek csak egy igen kis része jött el a hazafias, szép ünnepségre, melynek külön érdekessége és értéke Urmánczy Nándornak, az aranytollú publicistának szereplése, illetve zászlóavató beszéde volt. Az ünnepség menetrendszerű pontossággal pergett le. A Kaszinó előtti téren a magyar címer hármas zöldhalma emelkedik gyeptéglákkal borítva. A középső halmon a magyar Szent Korona nagyított modellje, előtte zártlángú piros örökmécs, s fölötte a magyar apostoli kettős fehérkereszt. A címerdombok előtt sudár zászlóárbóc szökken az égbe, a nemzeti színű árbócrúd csúcsán levente-esküre emelt aranykéz mered az égre. A három halom két halomhajlatában egy-egy őrhely a levente-díszőrség számára. Oldalt szónoki emelvény.

            Felharsan a battonyai leventezenekar zenéje. Tisztelgés. A Szózatot játszák.

            Urmánczy Nándor lép a szónoki emelvényre. Beszédét azzal kezdi, hogy az elveszett országot nekünk kell visszaszereznünk, mert mi vesztettük el. Azért jött ide, hogy ostorozza a felburjánzó kishitűséget, hogy hitet öntsön az aggodalmaskodók lelkébe.

            Itt, Mezőhegyes mellett határköveket ástak a földbe ellenségeink, botorul és gonoszul magyar föld és magyar föld közé határvonalat húztak. Ezekből a határkövekből majd sírköveket fogunk faragni ellenségeink számára. Ütni fog a mi óránk is és el fog jönni az a férfi, akinek van erő és elszántság a lelkében, aki tud majd ellentmondást nem tűrve parancsolni, aki tud kegyelmet és irgalmat nem ismerve büntetni, akinek lelkében ég az egész nemzet fájdalma és aki össze tudja kovácsolni, vagy ha másképp nem megy, össze tudja korbácsolni a széthúzó magyar erőket.

            Beszéde végén átadta az új Országzászlót a mezőhegyesi leventék gondozásába.

Szabó Kálmán műszaki tanácsos, a Mezőhegyesi Levente Egyesület elnöke vette át az Országzászlót a leventék és a polgári lövészek nevében, s hazafias, lendületes, szép beszédben tett szent fogadást azoknak az eszméknek és törekvéseknek hív szolgálatára, melyeket az Országzászló jelképez.

            A mezőhegyesi dalárda Nagy Sándor karnagy vezényletével a „Nem, nem, soha!” kezdetű dalt énekelte el; ugyancsak Nagy Sándor vezényelte az elemi iskolások énekkarát is, amely szintén hazafias dalt adott elő meglepő precíz összetanulásban. Kiss Ernő levente szavalata, s a battonyai leventezenészek Himnusz-játéka, s a levente- és lövészegyesületek díszelvonulása fejezte be a feltűnően szép, felejthetetlen hazafias ünnepséget.

            A Himnusz hangjai mellett méltóságos lassúsággal emelkedett fel a félárbóc-magasságig a háromszínű Országzászló.

            A lélekemelő ünnepségen megjelent Vattay Dezső gazdasági tanácsos, mezőhegyesi jószágkormányzó vezetésével a Ménesbirtok egész tisztikara, Gundenlinger György alezredes, Dvorzsák János méneskari őrnagy, Molnár Ferenc az Országzászló Bizottság társelnöke. Battonyáról: Kovács Ágoston főszolgabíró, dr. Kiss Károly tb. szolgabíró, Künzl Ernő igazgató főmérnök, Szappanos Miklós szolgabíró, Weinrich Béla jegyző; Kevermesről: Kabary Emil tanító, levente-főoktató; Makóról: vitéz Ven Jakab alezredes.” (A Makói Friss Újság 1933. január 17-i beszámolója)

 

Források:
Magyar Távirati Iroda közleménye, Budapest, 1933. január 15.
Makói Friss Újság, Makó, 1933. január 17.
Kerekes György képeslapgyűjteménye
Mezőhegyesi Helytörténeti Gyűjtemény fotóarchívuma, Nagy Zsolt országzászló-kutató gyűjtése

Tarkó Gábor helytörténész, a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója