Lótenyésztés

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. azon kevés ménesek egyeike a világon, amely 4 lófajta kitenyésztésével büszkélkedhet.

Az első és a legfontosabb a Nóniusz fajta, majd ezzel egy időben alakult ki a Furioso-North Star (Mezőhegyesi félvér), és a Gidrán fajta, majd mintegy 100 évvel később 1984-ben állami fajtaelismerést nyert a Mezőhegyesi Sportló. Napjainkban Mezőhegyesen a fenti fajtákból a Nóniusz és a sportló fajta, valamint az ügető fajta tenyésztése folyik. A másik két fajtát az 1961.-évi átszervezéskor áthelyezték más ménesekbe, ahol a fajta fenntartása és tenyésztése mind a mai napig folyik.

Nóniusz

A napóleoni háborúk során az osztrák császári hadak a francia rosiéres-i ménesből több fiatal mént zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej anglo-normann mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Apja angol félvér, apai nagyapja angol telivér, anyja egy normandiai kanca, angol telivér unoka.

Gidrán

A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort vásárolt báró Fechtig Egyiptomban, és vitt 1817-ben Lipicára. Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák.

A furioso, másnéven mezőhegyesi félvér fajta kialakulása 1841-ben kezdődött el. A cél az volt, hogy a hadászathoz szükséges erőteljes, robusztus lófajtát hozzanak létre, amely jó munkaképességű, gyors és kitartó.

A Mezőhegyesi Sportló tenyésztés elindítása után 18 évvel az 1980-as Moszkvai Olimpián a magyar csapat IV. helyezett lett. A csapat mindhárom lova és a tartalék ló is mezőhegyesi tenyésztésű volt.

Mezőhegyesen 2011-től újra tenyésztünk ügető fajtát. Az ügetőtenyésztés beindításához olyan kancák vásárlása volt a cél, melyek új vért hoznak hazánkba, az import mellett szólt az is, hogy a jenelegi létszám növelése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a versenyzés növekedési pályára állhasson.