1./ 14 évnél fiatalabb gyermekek nem alkalmazhatók.

2./ Vásár és ünnepnapokon teljes munkaszünet, mely azonban nem vonatkozik a tiszti kocsisokra, továbbá a pásztorokra, a tejüzemeknél illetve tehenészetekben alkalmazottakra, továbbá az iroda és vendégszoba szolgákra, határőr, éjjeliőr, a felügyelő és mezőőrszemélyekre.

Úgyszintén, minden más,-állat mellett alkalmazott egyén, tartozik a kezelésére bízott állat etetését rendes időben ellátni. Egyéb sürgős szükség esetében végzett munka, a megszabott ünnepi pótlékkal díjazandó.

3./ Ha valamely szegődményes,- a határt magánérdekből történt kirendölés folytán elhagyja,- úgy az illető akinek érdekében a  kirendölés történt, tartozik a kirendelt szegődményes élelmezéséről gondoskodni.

4./ Munkaidő:

A/ március, április, május, szeptember és október hónapokban reggel 4 órától naplementig. Ebéd idő etetéssel 3 óra, gyalogosoknak 2 óra.

B/ junius, julius, augusztus hónapban reggel 3 órától naplementig, félóra reggeli,-félóra uzsonnaidő, és 3 óra ebédidő etetéssel, illetve gyalogosoknak 2 óra ebédidő.

C/ november, december, január és február hónapokban, reggel 5 órától naplementéig, ebédidő 1 óra.

5./ Állattartás: 2 koczatartás 1 évi szaporulatával, baromfitartás mindenkinek tehetségéhez mérten libatartás kivételével. Sertéseknek megfelelő legelő.

6./ Szabadság: 8 nap 1 évben, de lehetőleg nem egyszerre és nem a legszorgosabb munkaidőben, a rendelkező tisztnek a bizalmi férfi javaslatai szemmeltartásával adott engedélyével. Ezen kedvezményeket minden bérosztály egyformán élvezi.

7./ Tiszti kocsisokra, ugyanaz vonatkozik, mint a többi szegődményesekre mindössze, a munkaidejük nincs korlátozva. Ennek fejében járandóságuk, /használatra-nem magántulajdonként:/ 1 rend nyári ruha, 1 rend őszi-tavaszi ruha, 1 pár kesztyü, 1 kalap, 1 pár csizma, 1 pár czipő, 2 pár féltalp 1 évre, 1 bunda 3 évre, 1 szür 2 évre.

8./ Mindazoknak bérét, akár háború alatt akár a birtok szolgálatában megrokkantak, az uradalom vezetősége és a cselédség bizalmi testületéből alakítandó szociális-népjóléti bizottság fogja esetenként megállapítani; a hadirokkantakra azonban az uradalom által való kötelező alkalmazása csak addig vonatkozik, amig róluk e törvényhozás másként nem gondoskodik.

9./ A cselédség igényt tartott arra, hogy 1 pár csizma évente és 1 szür 2 évente részére járandóságként kiadassék, mivel azonban erre jelenlegi anyaghiány miatt a birtok kötelezettséget nem vállalhatott, oly megállapodás jött létre miszerint az uradalom mindent elkövet arra nézve, hogy a csizma és szür – v. köpeny anyagot beszerezze és önköltségi áron kiadja a cselédségnek, ha azonban ez az év végéig sem sikerülne, személyenként 400 korona évi beszerzési segélyt fizet ki az uradalom úgy ez évben, mint a jövőben.

10./ a 24 évnél fiatalabb, szóval a II. III. és IV. bérosztályokba sorolt alkalmazottak, amennyiben családfenntartók, az I. bérosztály részére megszabott tűzifa, vetemény és burgonyaföld, valamint a II. bérosztály részére megszabott só járandóságot is élvezik.

11./ A bérosztályokba való sorolásnál megszabott évek, betöltött éveknek tekintendők, azaz mindenki azt a napot követő évnegyeddel lé be a magasabb bérosztályba, amelyen a magasabb bérosztályra megszabott kezdő élet évet betöltötte, ha azonban a vetemény- és burgonya-földek kiosztása azon évre már megtörtént- igénye ezekre csak a következő gazdasági évvel nyílik meg, illetve vetemény- és burgonyaföld címén pénzbeli kártalanításra ily esetben igénye nincsen.- Mindenesetre a továbbra alkalmazás kérdésében a mindenkor érvényben levő törvényekben a munkaadó részére biztosított jogelvek alapján a használhatóság tekintetbevételével dönt az uradalom.

12./ A cselédség tengeriföldjén termett és a cselédség által levágott tengeriszár termés az illető cseléd tulajdonát képezi, azonban azt az uradalom területén kívül eső helyre el nem adhatja, illetve az az uradalom területéről ki nem szállítható, hanem az uradalom köteles azt,- a cselédség bizalmi férfiaival közösen folytatandó tárgyalás szerint évenként megállapítandó piaczi folyó áron a cselédektől megváltani illetve megvásárolni. Ha valamely cseléd, igazolt okokból maga nem képes a tengeriszár levágásáról gondoskodni, azt az uradalom teljesíti, ez esetben természetesen azonban levonja a tengeriszár értékének kifizetésénél, a szárvágás tényleges önköltségeinek összegét.

Mezőhegyes 1919 évi március hó 15-én
Az igazgatóság.

 

Pótpontozat:

1./ A 24 éven aluli családfenntartók a 10. pont érvénybentartása mellett a koruknak megfelelő bérosztályt követő magasabb bérosztály szerint javadalmaztatnak.

2./ A 8 pont kiegészítéséül elvileg kimondatik, hogy amennyiben a rokkant vagy elaggott a feleségen kívül 3-nál több, ellátatlan gyermek azaz 4-nél több családtag eltartásáról gondoskodik I-osztályú bérben, amennyiben pedig az általa eltartott családtagok száma négynél kevesebb, II osztályú bérben részesül. Ellátott családtagnak csupán, a rendes évi bérrel alkalmazott fiúgyermek tekintetik, vagy, az aki már nem él a családfővel közös háztartásban. Ellenben pl. a kereső leányok elláttatlanoknak tekintendők.

Mezőhegyes 1919 évi március hó 23-án
Az igazgatóság.

 

A feljegyzést a Helytörténeti Gyűjteménynek adományozta: Szalai Pál
A feljegyzést digitalizálta: Nagy-György Tamás szakügyintéző
Fotó: Mezőhegyesi Helytörténeti Gyűjtemény fotóarchívuma, Kövesdi Sándorné gyűjtése