Túl a Covid-fertőzésen, a gazdaságnál pedig egy nehéz, de eredményes éven, Lázár Jánossal, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosával az átalakulást követő időszakról beszélgettünk. Mit tud nyújtani a XXI. századi technológiákat alkalmazó agrárcég Békés megyének, Mezőhegyesnek? A tram-train új korszakot nyithat a kötöttpályás közlekedésben, de vajon mi lesz a Lada Nivával? Mindez kiderül interjúnkból.
– A vírusfertőzés nem kímélte Önt és a családját sem. Felépültek? Vállalják az új védőoltást?
– Hál’ istennek nálunk nem okozott súlyosabb megbetegedést a vírus. Meggyőződésem, hogy ez az influenza és tüdőgyulladás elleni védőoltásainknak is köszönhető. Ha letelik a fertőzés után ajánlott idő, az első adandó alkalommal beoltatom magam, és erre bíztatok mindenkit. Csak a védőoltáson keresztül vezet visszaút a normális hétköznapokba.
– A járvány nem kímélte a ménesbirtok munkavállalóit sem. Milyen évet zárt a birtok?
– Nagyon nehéz, de eredményes évünk volt. Hetente szűrtük és azóta is folyamatosan teszteljük a dolgozóinkat. Ez eddig 40 milliós többletkiadást jelentett a gazdaságnak, de emberileg és gazdaságilag is megtérül. A szűrésnek köszönhetően a koronavírus-fertőzött munkatársaink otthon felépültek, így mind az állattenyésztésben, mind pedig a növénytermesztésben gond nélkül zártuk az őszi szezont. A 2020-as esztendő más szempontból is emlékezetes lesz. 2016 őszén került állami irányítás alá a gazdaság, az azóta elvégzett munka pedig most fordul termőre. Hiszek benne, hogy 2021 az országnak a járványból való kilábalás, a ménesbirtoknak pedig a fölemelkedése éve lesz.
„A ménesbirtok mintát ad, hogyan lehet az agrárium megújításával támogatni egy térséget” /Fotó: Imre György/
– Átadták Magyarország legmodernebb szarvasmarhatelepét tavaly. Sok fejlesztés van folyamatban. 2021 miről szól majd?
– Nagyot léptünk előre az agrárdigitalizáció, a hatékonyság és általában a költségcsökkentés terén. Olyan beruházásokra (öntözés, vetőmagüzem) szereztünk forrást, amelyek közvetlenül a cég, közvetve viszont Mezőhegyes életében is életbevágóan fontosak. A miénk ugyanis egy szimbiotikus viszony, kölcsönösen előnyös mindkét félnek: a ménesbirtok és a város kéz a kézben fejlődik. A kormánnyal az a megállapodásunk, hogy minden fillér haszon a gazdaságnál marad, hogy itt, Mezőhegyesen, Békés megyében teremtsen értéket. Történelmi mértékű fejlesztésről van szó: a ménesbirtokon keresztül a kormány 50 milliárd forintot fektet a térségbe! Idén 5 milliárdnyi fejlesztést valósítottunk meg és további 10 milliárd forintnyi fejlesztést készítettünk elő: tornacsarnokot és diákszállót építünk, vetőmagüzemet korszerűsítünk. Ezek a fejlesztések mind szükségesek ahhoz, hogy a miénk legyen Európa egyik legversenyképesebb agrárvállalkozása. A mezőhegyesi ménesbirtok most válik a szó minden értelmében mintagazdasággá, hiszen országszerte követhető mintát kínál arra, hogyan lehet az agrárium megújításán keresztül támogatni egy egész térséget.
– A hétköznapi működéssel kapcsolatban azt a véleményét fogalmazta meg, hogy sok a kihasználatlan ziccer. Erre gondolt?
– A kommunista diktatúra azt sulykolta nekünk, hogy kis ország vagyunk, ami több nemzedék gondolkodását eltorzította, még a fiatalok körében is tapasztalom ezt a „kis hazánk” mentalitást. Ideje leszámolni ezzel a tévhittel. Magyarország a népességét, gazdasági potenciálját tekintve sem kicsi, ha pedig a magyarok tehetségére gondolunk, inkább büszkének kell lennünk. Az sem igaz, hogy nincsenek természeti kincseink. Miénk Európa egyik legjobb termőföld- és édesvízvagyona. Ez az a ziccer, amit hosszú évtizedek óta nem használunk ki. Békés megye a „ki nem használt ziccer” egyik legnagyobb kárvallottja, és épp ezért lesz az agrárfordulat egyik legnagyobb nyertese. A változás jelei már most is láthatók. Kecskemét és Békéscsaba között négysávos út épül, fejlesztik a csabai repülőteret, ipari és élelmiszeripari bázis épül.
– A közelmúltban egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaságnak két motorja lehet, a járműgyártás és a mezőgazdaság.
– Ez a két lábon állás ráadásul nemcsak lehetőség, de felelősség is. Részint azért, mert erős nemzeti élelmiszeriparral válságállóbb lenne a gazdaságunk, részint pedig azért, mert csak ezzel lehet megmenteni a leszakadástól és elnéptelenedéstől a magyar vidéket. Magyarország kormánya végre szövetségese a nagyvárosokon kívül élő embereknek is, az a célja, hogy a falvakból, községekből, kisvárosokból ne elvándorolni akarjanak a fiatalok, hanem visszatérni oda és családot alapítani. Ehhez pedig tisztes polgári életszínvonalat biztosító munkalehetőségeket kell kínálni a számukra. Vidéken ezt csak az agrárium tudja fenntarthatóan biztosítani. A holland, osztrák, sőt lengyel agrárvállalkozásokkal versenyképes nemzeti mezőgazdaság jelenti a magyar vidék jövőjét.
– Mindehhez nyilván szakemberekre van szükség. Gödöllőn létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ön is tagja a kuratóriumnak. Az újjászervezett felsőoktatáshoz a mezőhegyesi szakképző miként képes felzárkózni?
– Szuverenitási kérdés, hogy a magyarok munkájából elsősorban a magyaroknak legyen haszna. Ez az élelmiszeriparunkban ma nincs így: kiváló minőségű élelmiszer-alapanyagot exportálunk, majd drága feldolgozott élelmiszert importálunk, vásárolunk vissza, így azonban a haszon nagyobbik része külföldön marad. A mostani agrárfordulatnak ez az egyik hajtóereje, hogy a magyar agrárvállalkozások munkáján ne multinacionális óriásvállalatok keressék a legtöbbet. A fordulat végrehajtásához a világszínvonalú magyar agrár szakképzésen és felsőfokú oktatáson keresztül vezet az út. Most zajlik a felsőoktatásban az átalakítás, amihez az újraalapított Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kurátoraként igyekszem hozzájárulni, az agrárminisztérium pedig ezzel párhuzamosan megreformálja az agrár-szakközépiskolákat, mert az ottani tudás nem képes kiszolgálni a jelenlegi piaci igényeket. A tangazdaságért felelős kormánybiztosként ebben a munkában is részt vehetek. Mezőhegyesen az a célunk, hogy erőssé és vonzóvá tegyük a középiskolánkat. Ezért építjük a már említett kollégiumot és sportcsarnokot, az új campust és a tanműhelyeket. Olyan fiatalokat képezünk, akik a megszerzett tudást a munkaerőpiacon képesek jól alkalmazni, itt akarnak és itt is tudnak maradni Dél-Békésben, mert ez a térség már nemcsak kihívásokat, hanem egyre több lehetőséget is tartogat a számukra. Ennek a gondolkodásnak országosan és itt, helyben is az a célja, hogy az újabb nemzedékeknek bizonyítsa: van élet a nagyvárosokon kívül is. Nem kell választani a szülőföld és az európai életszínvonal között.
– Újabb ingatlanok jogi helyzete rendeződött, amik újabb fejlesztésekhez kellenek. Források is érkeztek decemberben. Mire?
– Decemberben 9,5 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az iskolai és az említett vetőmagüzemi beruházásra. Utóbbi kapcsán olyan gépbeszerzést hajtunk végre, ami Magyarországon egyedülállóan modern. Nemcsak azért fejlesztünk, hogy hatékony, produktív, nyereséges vállalat legyünk, hanem azért is, hogy mindenki számára hozzáférhetővé, megismerhetővé tegyük azt a tudást, ami az agrárium felvirágoztatásához kell. Ezt is jelenti, hogy mintagazdaság vagyunk: ha valaki meg akarja érteni, hogy mi a XXI. századi agrárium, akkor jöjjön Békés megyébe, Mezőhegyesre. Itt a saját szemével győződhet meg róla.
– Mindehhez fontos a jó infrastruktúra. Ön tizenöt éve dolgozik a tram-train beruházás sikerén. Tervezhetik a Szeged–Békéscsaba közötti vasútvonal modernizációját. A kormány programjában szerepel Szeged és Szabadka vasúti összeköttetésének a visszaállítása. Nekünk, Békés megyében élőknek mit hozhat mindez?
– Békés megye szabad munkaereje Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megye számára is aranytartalék. Létre kell hozni egy Békéscsaba–Debrecen és Békéscsaba–Szeged tengelyt, ezért javítani kell a nagyvárosok közötti elérhetőséget. Ennek legkézenfekvőbb módja a 47-es főút négysávosítása, kormánydöntés van arról, hogy ezt tíz éven belül meg kell valósítani. A tram-train pedig az ország legmodernebb kötöttpályás, hibrid technológiát használó tömegközlekedési rendszere, egyben egy kísérleti projekt: ha itt beválik, országszerte több helyütt követhetik hasonló beruházások.
– Vonatról leszállva beüzemeli újra a Lada Niváját?
– A Covid lecsengése után folytatom (jelentkezőkkel autózott és beszélgetett a térségben – a szerk.). De más terveink is vannak! Iskolás csoportoknak szeretnénk lehetőséget adni bemutatóközponttal, tantermekkel, kerékpárokkal felszerelkezve, de a nyugdíjas közösségek számára is tudunk majd tartalmas programot kínálni. Számos beruházás befejeződik tavaszra, mindenkit várunk, hogy megmutathassuk.