Csak egy átlagos évet szeretnének

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat.

Egy, a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. A tanulmány hazánk területét is ezek közé az öntözhető területek közé sorolta. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat: 8 ezer hektár szántójukból 2300 hektárt öntöznek.

1.kép

A különbséget az öntözött és a nem öntözött területek között egy fasorral szegélyezett út két oldalán készített képeink mindennél ékesszólóbban megmutatják. Az 1. képen egy nem öntözött őszibúza-tábla látható, ahol tavaly ugyancsak öntözés nélkül termesztettek szóját.

2. kép

A talajban jó 1-1,5 centiméter széles repedések vannak, a szárak magassága nem éri el a 30 centimétert, felszáradtak, és jól látható, hogy ameddig a fák gyökere elér, odáig teljesen elsárgultak.

A kalászok teteje is benne ragadt a szárban, és elszáradt (2. kép). Olyannyira menthetetlen ez a búza, hogy még szenázsnak sem tudták betakarítani.

A fasor másik oldalán ugyancsak egy öntözetlen búzatábla található, azonban ezen a területen tavaly hibridkukorica-vetőmagot termesztettek, amit öntöztek. A 3. képen Isaszegi Norbert termelési igazgató és Páll László növénytermesztési osztályvezető a növények kalászvédelem előtti állapotát ellenőrzi, és jól látható, hogy ez a búza kitűnő kondícióban van.

– 2019-ben is azt mondtuk, hogy a negatív legek éve volt, de az idén ezt is sikerül alulmúlni – állítja Isaszegi Norbert. – Tavaly év végéig 50 milliméterrel kevesebb csapadék esett, mint az 50 éves átlag. Az október és a december különösen száraz volt, ami idén januárban is folytatódott. A tél vége csapadékosabb lett, így a növényeink sokkal jobb helyzetben voltak, mint az előző szezonban. Azonban Mezőhegyesen március 9-én esett utoljára, ezért május közepére az 50 éves átlagnál már majd’ 117 milliméterrel kevesebb csapadékot kapott az őszi búza.

3.kép

Ennek következtében a lehető legrosszabb termésátlagra számítanak az idén. A gazdaság átlagos hozama 7,2 tonna, 2018-ban 7,8 tonna volt, 2019-ben csak 5 tonna, 2020-ban pedig 5 tonna alatti termésre számítanak.

Tavaszi szenázshoz nem volt elég a hozam, ezért az árualapot csökkentve étkezési búza silózására kényszerülnek, sőt, terven felüli másodvetésként 120 hektár cirok vetésére is rákényszerülnek, hogy biztosítani tudják a tejelő szarvasmarha-állomány takarmányigényét.

Mindennek következtében 2020-21-ben a takarmányozás sokkal nehezebbé és költségesebbé válik. Az önköltséget nemcsak az növeli, hogy árunövényeket is takarmányként kell felhasználni, illetve hogy terven felül is vetni kell, hanem az is, hogy a növények minősége táblánként változó, és emiatt az abrak beltartalmát folyamatosan mérni, receptúráját és adagjait pedig ennek megfelelően folyamatosan változtatni kell.

Ahogy az a táblázat adataiból látszik, az októberi vetéskor is aszály volt, de azt megfelelő agrotechnikai megoldásokkal még kezelni tudták.

– Ősszel csökkentettük a művelési menetszámot, hogy fokozzuk a vízmegtartást – mondja Isaszegi Norbert.

A tavaszi vetéskor pedig a szakmailag még elfogadható mélységig kitoltuk a vetésmélységet, és ezen felül a heterogenitást is figyelembe kellett vennünk.

Az őszinél sokkal nagyobb károkat okoz a tavaszi aszály, ami az utóbbi 5 évből háromban sújtotta Mezőhegyest. Az összes tavaszi vetésű növény állapota rosszabb volt május közepén, mint tavaly ilyenkor. A legjobban talán a napraforgót viselte meg, az egyharmada kettős kelésű, keletlen forgórészekkel. Az aszálynak – legyen akár tavaszi, akár nyári, vagy bármely évszakbéli – csak egyetlen ellenszere van: az öntözés. A tavaszi aszálynak a tavaszi öntözés. A ménesbirtokon jelenleg 2350 hektár hibrid kukoricát és 300 hektár szóját öntöznek, bár utóbbit csak akkor, ha két kukoricatábla között a lineár öntözőberendezés „útjába esik”. Ha több lehetőségük lenne, akkor az összes szóját öntöznék – vagy legszívesebben valamennyi növénykultúrát.

A hibrid kukorica állománya a szakemberek szerint szebb a tavalyinál, amit sommásan így foglalnak össze: „több víz, jobb állapot”. A több víz pedig azt jelenti, hogy míg a 2019-es tavaszi aszály idején április 30-ig 330 ezer köbméter vizet öntöztek ki a hibridkukorica-vetésre, addig 2020-ban április 30-ra már 430 ezer köbmétert, május közepére pedig elérte a 600 ezer köbmétert – annak ellenére, hogy a talajok induló vízkészlete jobb volt a tavalyinál.

Nemcsak az öntözött területek nagysága, hanem az öntözés hatékonysága is fontos, különösen, ha a gazdaságnak 110 forintjába kerül 1 köbméter kijuttatott öntözővíz. Vagy másik adattal szemléltetve: 150 milliméternyi öntözés költsége – ami a hibrid kukorica átlagos öntözésének felel meg – 165 ezer forintba kerül hektáronként. Ez a teljes költség 30 százalékát teszi ki.

Volt olyan motor, amelynek a kuplungszerkezete egyszerűen felrobbant, vagy egy lineármotor annyira tönkrement, hogy 3,5 millió forintos költséggel azonnal egy újat kellett beszerezni, hisz a tábla nem maradhatott öntözés nélkül.

A hibrid kukoricánál ugyanis a termés megfelelő mennyiségét és -minőségét csak öntözéssel lehet biztosítani, és bár ennek a kultúrának az öntözése a legdrágább, ennek ellenére megéri, mert a hibridkukorica-termés 10 százalékának kiesése 500 millió forint bevételkiesést jelent a gazdaságnak. Visszatérve az öntözőrendszerre, a hatékonysága ma körülbelül 55 százalékos, sőt, tavasszal, a hibridkukorica-termesztés különböző technológiai elemei miatt szükséges szakaszos öntözés hatékonysága mindössze 25 százalék!

Öntözött szójatábla két hibridkukorica-tábla között

A megvásárolt öntözővíz mennyisége 9,5 millió köbméter, amiből mindössze 5,5 millió köbméter a kiöntözött víz. Tavasszal a csatornák szivárgási és párolgási vesztesége egyaránt nagy, míg a nyarakra inkább a párolgási veszteség jellemző.

Mindezek alapján a mezőhegyesi szakemberek számára nem kérdéses, hogy égetően szükség van az öntözésre. „Szóba került a csepegtető öntözés is, azonban szerintünk ahhoz, hogy valamennyi számunkra létfontosságú öntözési célt elérjük, vagyis tavasszal a biztonságos kelést, nyáron pedig a párásítással a hőstressz enyhítését, kiküszöbölését meg tudjuk valósítani, az esőztető öntözés a legpraktikusabb. A jelenlegi 2300-2600 hektár öntözött terület megduplázásával növelni tudnánk a szójavetőmag-termelést, és az árunövény-termesztésünk sem lenne ennyire kitéve az időjárásnak.” – fogalmaz Isaszegi Norbert. Persze a szakemberek titkos kívánsága a ménesbirtok teljes területén megvalósított öntözés.