A 19. század végi európai rendezés a 20. század elejére repedezni kezdett. Mind élesebbé váltak a gazdasági-politikai ellentétek az országcsoportok között. A balkáni háborúk (1912-1913) már azt mutatták, hogy a történelem kohójában ismét izzásig hevültek a dolgok.
Zenekaruk 1928-tól 1945-ig működött Mezőhegyesen.
A kráter 1961. december 29. és december 31. között 2 nap, 15 óra és 10 perc alatt keletkezett. A battonyai határban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzemének (OKGT AKÜ) egyik erdőszéli kutatótelepén éjszaka földgáz tört ki.
Aki a két világháború közötti időszakban a kapcsolatot biztosította: Dézsi János őrmester, leventeoktató.
A „Kucsera-kút” közkeletű nevét Kucsera tiszthelyettesről kapta, aki a kutat a két világháború közötti időszakban kezelte.
Kiss Imre négy évtizedet szolgált a lótenyésztés szolgálatában, a Mezőhegyesi Állami Méntelepen kezdte pályafutását 1953-ban. Életének egyik drámai pillanatát elevenítjük most fel: az 1975 nyarán rendezett apajpusztai Országos Fogathajtó Bajnokságot.
A Mezőhegyesi Méneskar már hét-nyolc éves kortól fogadott be elsősorban olyan árva gyerekeket, akiknek szülei a háború áldozatai lettek. Az első világháborút követően a köznyelv ezeket a gyerekeket nevezte trianoni árváknak.
Az osztrák-magyar kiegyezés évében, 1867-ben lépett trónra Japánban Meidzsi császár. A Meidzsi-reformok vezéregyénisége maga a császár volt, bár tényleges szerepe a nagyarányú politikai és szociális változásokat eredményező intézkedésekben máig vitatott.