A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság lovairól gyakran megjelennek híradások. A társaság 66 lovat értékesített rendőrségi célra 2013 óta, ebből negyvenet a Készenléti Rendőrségnek. Harminc nóniusz, illetve egy gidrán és kilenc sportló már szolgálatban teljesít. Érdeklődések vannak Törökországból és még Dél-Amerikából is.
Belgiumba, Csehországba és Szerbiába is értékesített a ménesbirtok lovakat rendőri célra az elmúlt években. Az érdeklődés folyamatosan növekszik. A nóniusz sokszor, sok helyen már bizonyította rendőri rátermettségét. Az ORFK Kommunikációs Szolgálatánál megkeresésünkre elárultak ennél is többet.
– A Készenléti Rendőrség milyen kiválasztási szempont szerint vásárol s milyen lófajtákat Mezőhegyesről?
– A munka során fontos a ló mérete és kondíciója, emellett a stabil idegrendszer, a nyugodt vérmérséklet és a szervezeti stabilitás. Ezeknek az elvárásoknak maga a nóniusz fajta és a mezőhegyesi tenyésztés is megfelelt. Az első egyedeket 2013-ban hoztuk el. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fajta a rendészeti alkalmazásban kiválóan helytáll.
Az erős láb- és hátszerkezet jól bírja a nagyobb fizikai terhelést, a takarmányhasznosítási képességnek és a jó szervezeti szilárdságnak köszönhetően állatorvosi szempontból is jobban teljesítenek. A stabil idegrendszer és vérmérséklet miatt nagyobb stresszhelyzetben, ingergazdag környezetben is nyugodtak maradnak. Ez különösen fontos, ha belegondolunk, a rendőrlovak a fővárosban közlekednek a busz, troli és villamos mellett a belvárosi forgalomban. A fajta előnye, hogy egy-egy sportteljesítmény kompetencianöveléséért nem adták fel a tenyésztési alapelveket, és a nóniusznak megmaradt a szervezeti szilárdsága és idegrendszeri stabilitása. Ez a szempont a rendészeti lóalkalmazásban meghatározó, ezért képes a fajta nemzetközi szinten is egyre jobban érvényesülni.
– Milyen feladatokra képezik ki a lovakat? A fajtának milyen tulajdonsága kell, hogy domináljon?
– A magyar rendőrség lovas szolgálatának alapfeladata a közrend és közbiztonság fenntartása érdekében lovas járőrszolgálat ellátása azon területeken, ahol magának a ló megjelenésének vagy egyes képességei kihasználásának (mozgás nehezen járható terepen) rendészeti értéke van.
Az általános lovas járőrszolgálati feladatok közül kiemelkedik a fővárosi/nagyvárosi szolgálat, ahol a zöldövezetekben és parkokban, valamint a turisztikai szempontból frekventált területeken biztosítja a rendőri jelenlétet, elsődlegesen bűnmegelőzési és rendfenntartó jelleggel.
A külterületen (tanyavilágban) élők élet- és vagyonbiztonságának megóvása érdekében a rendőri jelenlét biztosításának egyik formája a lovas járőrszolgálat. Általánosságban elmondható, hogy ezeken a területeken haszonállatokkal és mezőgazdasággal foglalkozó, túlnyomó többségben az elöregedő társadalomhoz tartozó idős emberek élnek, akik bűnügyi szempontból fokozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak. E társadalom tagjaival az állat szeretetéből adódóan
könnyebben teremt kapcsolatot a lovas rendőr, és szívesebben elfogadják tőle a segítséget.
Az általános közterületi jelenlét célzott lovas járőrszolgálati feladata a típusbűncselekményekhez köthető, így különösen az erdőgazdálkodáshoz és mezőgazdasághoz fűződő illegális tevékenységek megelőzése (fa- és terménylopások, hétvégi házak feltörése), továbbá természet- és környezetvédelmi feladatok (illegális hulladék lerakás).
Az illegális migráció okozta határhelyzetben 2015. február óta folyamatosan van lovas járőrszolgálat Magyarország déli határszakaszán, ahol kiemelten a nehezen járható terepszakaszokon vagy a vélhetően magas látenciával bíró területeken alkalmazzák. Előnye a felderítés és az ehhez szükséges kötetlenebb mozgás biztosítása.
A bevetések alkalmával embercsempész-útvonalakat, valamint pihentetőhelyeket is sikerült eredményesen felderíteni.
A feladat részeként visszatérően van lovas szolgálat Békés megyében Battonya, Mezőhegyes és Dombegyház térségében.
A rendezvénybiztosítási feladatokban a lovas szolgálat igénybevétele sokrétű. A sportrendezvények rendőri biztosításában – különösen a labdarúgó-mérkőzéseken – a lovas rendőri egység védőfelszerelésben lát el szolgálatot a szurkolók vonulási útvonalán, gyülekezési helyszínein. Rendbontások alkalmával a már eszkalálódott helyzetekben alkalmazzák őket. A békés jellegű sport-, kulturális vagy egyéb tömegrendezvényeken általános lovas járőrszolgálati felszerelésben vagy lovas rendőr díszegyenruhában látnak el lovas járőrszolgálatot, ahol a társadalmi kapcsolatok építésére is nagy hangsúlyt fektetünk.
A feladatrendszer része a kiemelt kulturális rendezvényeken és családi programokon lovasbemutatók tartása, a magyar lovas tradicionális hagyományoknak az őrzése és reprezentálása. A rendőrség szolgálati ló- és lovasállománya alkotja Magyarország egyetlen reguláris huszáregységét, a Nemzeti Lovas Díszegységet, amelynek feladata a nemzeti ünnepeken és más állami protokoll, illetve közjogi méltóságok rendezvényein, továbbá nemzetközi rangú eseményeken lovas díszelgés végrehajtása.
– Ló és lovasa összeszoktatott páros? Mindig ugyanaz a személy dolgozik ugyanazzal a lóval?
– Az istállóba kerülő utánpótlás lovak kiképzését a lovas edzői állomány végzi, akik a tapasztaltabb lovas rendőri állományból kerülnek ki. A hat hónapos alapképzés után kerül a ló „kilovasításra”, és kijelölt lovasával kezdi meg közös munkáját. A ló és lovas páros kialakításánál kiemelt szempont, hogy
viselkedésben és személyiségben összeillők legyenek,
egymást erősítve a további képzések során hatékonyan fejlődjenek, megbízható párost alkotva a szolgálati feladatok végrehajtása során. Az egymásról gondoskodás teremti meg a lehetőséget a hosszabb hasznos élettartamnak, amely a ló élete szempontjából meghatározó. A kialakuló kötődés nemcsak a megbízható teljesítmény alapja, de összeszokott páros esetén a lovas minden apró változást észrevesz a ló viselkedésében vagy mozgásában, így az állategészségügyi problémák is hamarabb észrevehetők és kezelhetők. A lovas távolléte esetén lova lemozgatását kollégái végzik, ezért fontos, hogy mind a lónak, mind a lovasnak a képzése egységes legyen.
– A lószolgálat hány éven át tart? Az állat kiöregedhet ebből a feladatkörből?
– Az utánpótlás lovakat három-három és fél esztendősen választják ki, és ekkor kezdődik meg belovaglásuk, majd rendészeti kiképzésük. A szolgálati lovak felkészítése két éven át tart, és ötéves korukban érik el azt a képzettségi szintet, amellyel minden feladatra igénybe vehetők. A hat hónapos alapképzés után azonban már négyévesen megkezdik a rendőri szolgálatot külterületi és határszolgálati feladatok során. A rendőrlovak időigényes kiképzése miatt törekszünk a minél hosszabb hasznos élettartamra, így a nóniusz lovakkal szembeni elvárás, hogy húszesztendős korukig munkaképesek legyenek. Természetesen a szolgálatot a ló egészségügyi állapota meghatározza. Előfordul, hogy fiatalabb, de akár idősebb korában „nyugdíjazzuk” őket. Fő szempontként törekszünk a kiöregedő lovaknak legelőn békés öregkort biztosítani.
Közel negyven helyszínen mérték fel a lóállományt az országban
A rendőrségnek 1993 és 2007 között saját ménese volt ORFK Lovas Bázis Somogysárd néven, ahol a lóállomány utánpótlását tenyésztették és képezték. A technika fejlődésével a lovas szolgálatok lóállománya is fokozatosan csökkent. A ’90-es évek elején Magyarországon a rendőrség és a határőrség kötelékében még közel 440 ló szolgált, ez a szám 2010-re 60 egyed alá csökkent. A lóállomány utánpótlása nem volt megoldott. Ezért majd 40 helyszínen, állami ménesekben és magántenyésztőknél felmérték a lóállományt az utánpótlás hosszú távú megoldása érdekében. Ez az út vezetett Mezőhegyesre, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ménesébe. Itt adottak voltak az elvárásoknak leginkább megfelelő feltételek. Tenyésztésben az adott lófajtában évente legalább 10-12 mén csikó születik. Ebből hároméves korukban legalább hat-nyolc egyed megfelel a támasztott követelményeknek.