A lovassport szerelmesei Mezőhegyes idei első, rangos közösségi eseményére gyülekeztek július elején. A nemzeti fogathajtó versenyen 64 fogat vett részt. A nóniuszokból álló négyes fogat Papp Jánossal az előkelő harmadik helyen zárt a színvonalas mezőnyben. A szakma szerint a mezőhegyesi fogathajtó sport új korszakának a kezdete lehet e harmadik hely.

Hasonló dobogós eredménye a mezőhegyesi négyes fogatnak 1985-ben volt. Akkor lett magyar bajnok fogatával Krizsán Sándor. Ennek éppen 35 éve. A rendszerváltás utáni időszakban jobbára csak bemutatóztak, de nem versenyeztek a négyessel. A fogatépítés tavaly kezdődött, ennek lett 2020-ban gyümölcsöző, szép eredménye ez a harmadik hely.

De lássuk, milyen jeles dátumok jutnak még erről – szóval a mezőhegyesi lovakról és lovasaikról – az eszünkbe. Például az, hogy 40 éve, 1980-ban két mezőhegyesi olimpikon lovas és négy ló vett részt a moszkvai olimpián. A Mezőhegyesi MEDOSZ két sportolóval képviseltette magát az ötkarikás játékokon. Balogi András és Krucsó Ferenc erősségei voltak a valaha volt legjobb helyezést (4. helyen végeztek) elért díjugrató magyar csapatnak. Krucsó Ferenc egyéniben a 14. pozíciót szerezte meg. Balogi András csapatban indult, és kiválóan teljesített (a lova lába viszont már nem bírta az egyéniben való szereplést). A mezőhegyesiek méltán voltak büszkék Artemisz nevű lovukra, őt Balogi András lovagolta, testvérét, Vadrózsát pedig Krucsó Ferenc. A magyar díjugratókat segítette Bohém is fővárosi lovasával, és tartalékként utazott Moszkvába a szintén mezőhegyesi híresség, Balerina, de az ő „fellépésére” nem került sor. Militaryban a csapattal megyedik helyezett pedig L’Amour lett.

Szép győzelmek fényesítik a mezőhegyesi lovassportot. Papp János sikere reménykeltő /Fotók: BMH/

Szép győzelmek fényesítik a mezőhegyesi lovassportot. Papp János sikere reménykeltő /Fotók: BMH/

 

Forgassuk vissza a mező­hegyesi lovas történelem kerekét Tarkó Gábor segítségével!

A helytörténészt arra kértük, elevenítse fel, mi történt 235 éve, s amikor II. József érkezett Mezőhegyesre….

– József császár 1784-ben katonai ménest alapított a területen. A birodalmi ménes ötlete Csekonics József vérteskapitánytól származik. Az intézet első parancsnoka bejárta az egész monarchiát, és szembesült a lótenyésztés sivár állapotával. A fajtagazdagság ellenére történetének első időszakában a mezőhegyesi ménes alapításának eredeti célját szolgálta, „katonai pótló-előállító telep” volt. Évente 1000 könnyebb lovassági és huszár remondát (betanítatlan katonaló) adott a Monarchiának, s az örökös tartományok részére mintegy 40 fedezőmént. A ménes emellett magyarországi és erdélyi fedeztetőállomásokat is üzemeltetett – bábolnai „fiókintézete” ugyancsak híressé vált. Háború esetén 3000 pótlovat, 2000 málhás és 2000 hámos lovat tartozott adni három hónapon belül és évente 2400 pótlovat, 400 málhás és 400 hámos lovat kellett kiállítania. Ilyenkor került Mezőhegyesre a hadizsákmány rendszerint leromlott lóanyaga és a feljavításra szoruló katonalovak. Ezek sokszor terjesztettek betegségeket a ménesben, s járványokat okoztak.

1815-ben, Napóleon rosié res-i méneséből zsákmányolt lovak közt Mezőhegyesre került egy Nonius Senior nevű anglonormann mén. Spanyol-nápolyi, arabbal kevert kancáktól származó utódai a világhírű mezőhegyesi lovak, a nóniuszok. A kitűnő gazdasági hámos lovakat adó nóniusz törzset két külön ménesben, a kis és a nagy nóniusz ménesben tenyésztették. Az 1810-ben Arábiából importált Gidran nevű arab mén, illetve a tőle származó Gidran I. utódaiból, angol, arab telivérrel és gidrán törzsbeli méneket váltogatva alakult ki a kiváló, hátas és hámos szolgálatra is alkalmas angol-arab „sárga ménes”. A lovak sárga színe miatt keletkezett az a mondás, hogy minden gidrán ló sárga, de nem minden sárga ló gidrán. A mezőhegyesi félvér ménes az 1841-ben gróf Károlyi György méneséből vásárolt furioso és az 1852-ben Angliából importált north star angol telivérek utódaiból alapított angol félvér ménes.

 

Sok ezer lovat adtak a seregnek

A ménes 18 ezer 127 hektár legelős pusztán alakult meg, kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával. Éves átlagban 7000-8000, a második francia háború alatt, 1800–1801-ben pedig 26 ezer lovat adott a hadseregnek. 1810 jeles dátum: a nóniusz fajtának az atyja, alapítója Nonius Senior megszületett. Nonius Senior 17 évig fedezett Mezőhegyesen és 79 mén-, valamint 122 kancacsikót nemzett.

Forrás: BEOL