Az AEGV [Alföldi Első Gazdasági Vasút] közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára. A kisvasút hosszú ideig, csaknem ötven éven át magántársaság vasútjaként működött, később államosítása után egy negyedszázadig mint a MÁV Alföldi Kisvasútja. Ez idő alatt hivatását betöltötte, szolgálta a vidék mezőgazdaságát és lakosait, szállította az uradalmak, a földbirtokosok, a kisparasztok, a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az ipari üzemek, a gyárak termékeit, az iskolába és munkába járók ezreit. Háromnegyed évszázad alatt eljárt felette az idő, a gépkocsi közlekedést az 1968-as közlekedési koncepció előnyösebbnek, gazdaságosabbnak minősítette és a vonalat felbonttatta…
AEGV időrendi táblázat
A vonalakat az alábbi években helyezték üzembe:
- Mezőkovácsháza-Cikóhalom (15,4 km)
- Mezőkovácsháza-Kaszaper-Békéscsaba (55,3 km)
- Békéscsaba-Békés (15 km)
- Békés-Vésztő (24 km)
- Kaszaper-Tótkomlós (8,6 km)
- Kaszaper-Orosháza (14,5 km)
- Orosháza-Gyopárosfürdő (4 km)
- Tótkomlós-Békéssámson (11 km)
- Pusztaföldvári vonal (5,6 km)
- Tarhos-Vizesfás (5 km)
Forrás: Dr. Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – A MÁV Alföldi Kisvasút története (1894–1971), Vasúthistória könyvek, Kiadja a MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Budapest, 1999.