Az istállóban szabadon cirkáló tehenek, akik maguk döntik el, hogy mikor esznek és mikor fejje meg őket egy robot. Embrió-beültetéssel születő, szuper génekkel és adottságokkal bíró borjak, stresszmentes tehenek. Bizonyos, hogy ez lesz a jövő a tehenészetekben. A kérdés már csak az, hogy mikorra valósulhat meg mindez, mennyibe kerül, és a kisebb gazdaságok is képesek lehetnek-e a fejlesztésekre.
Embrió-beültetéssel született borjak Fotó: BNE
Persze a nagy gazdaságoknak és a hazai tejelő állattartás élvonalában lévő cégeknél se egyik napról a másikra megy a fejlesztés, arról nem is beszélve, hogy mennyire gyorsan változik az állattartás technológiája a világban.A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság szarvasmarha-tenyésztési osztályvezetőjével Dr. Totthné Dr. Polner Antóniával beszélgettem a múltról és a jövőről.
Dr. Polner Antónia az embrió-beültetéssel született borjakkal Fotó: BNE
Harminchat éve dolgozik a mezőhegyesi Ménesbirtokon állatorvosként. Ez idő alatt nagyot fordul a világ, gondolom az állattenyésztésben is. Melyek a főbb változások, amelyeket itt tapasztalt?
Fiatal kezdő állatorvosként laboratóriumban dolgoztam az első években. Amikor Mezőhegyesre kerültem abban biztos voltam, hogy itt nagyon sokat lehet tanulni a haszonállat tartásról és orvoslásról, és a hatalmas állatállomány, okán a gyakorlatban sokrétű tapasztalatokat lehet szerezni.
Mezőhegyesen az 1970-es években kezdődött a tejelő szarvasmarha tartás, amikor 500 darab törzskönyvezett holstein fríz üszőt hoztak be az Egyesült Államokból. Az első magyarországi telepek között voltunk, akik elkezdték a holstein-fríz tenyésztést. Ebben az időben az állomány laktációs termelése 8500 kg volt, ami napjainkban 10 640 kg-ra emelkedett. Ezt a termelést tovább kell növelni a tartási és takarmányozási feltételek megújításával.
Napjaikban a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák az állattenyésztésben. Trágyamentes állások lesznek, vagy szabadon mozgó tehenek és teljes gépesítés?
Jövőre nézve nagy kihívás, a teljes tejelő tehenészeti telep megújítása. Az új istállóban a tehenek szabadforgalomban fognak élni. Az éhségük és a tőgy állapotuknak megfelelően önként keresik fel a fejőrobotot. Nekünk nem azzal kell foglalkoznunk, hogy felhajtsuk a teheneket a fejőházba. Higiénikusak lesznek az istállók, nyugodtabbak a tehenek. A stresszmentes környezetet pedig több tejet jelent.
E mellett a takarmányozás és a prevenció is nagyon fontos. Egyrészt az állatállományt úgy kell felnevelnünk, hogy az állatok egészségesek legyenek. Mindig az életkornak, a szaporodás biológiai állapotnak és a termelésnek megfelelően kell takarmányoznunk. Ezzel tudjuk befolyásolni az utódok méretét, egészségi állapotát és tejtermelését. Előnyös, hogy a tömegtakarmányt mi magunk állítjuk elő. Mert nem mindegy, hogy milyen fajta kukoricát és fűfélét vetünk és adunk az állatoknak. Nagyon fontos a fajtaválasztás a silókukoricában és a fűfélékben is. Igyekszünk mindig a szarvasmarha igényeinek megfelelőt termelni. De fontosak a nagyszerű minőség eléréséhez az új takarmánytárolók is.
Napjaik talán legizgalmasabb területe az állattenyésztésben az embriók világa. 36 évvel ezelőtt, amikor elkezdett itt dolgozni, lehetett arra gondolni, hogy annyit változik a világ, hogy a lehető legoptimálisabb genetikai anyaggal bíró embriókat ültetik be a tehenekbe?
Arra nem gondoltam, hogy ekkora szerencsében lesz részem, hogy ez is az én feladatom lesz, az kétségtelen, hogy napjainkban az embrió-beültetés területén élen jár a Nemzeti Ménesbirtokok és Tangazdaság.
Beszélgetésünket megszakította egy órával ezelőtt egy telefonhívás. Egy nehéz elléshez hívták, amiből végül császármetszés lett. Milyen gyakori ez itt a telepen?
Évente max. 1-2 operációt kell végeznünk. Ritka probléma állományunkban a nehéz ellés, köszönhetően a tartási és takarmányozási technológiánknak. Megfelelő üszőneveléssel és szárazon álló tehén menedzsmenttel biztosítjuk, hogy a születendő borjaink egészségesek legyenek és könnyen jöjjenek világra. A császármetszés nehéz fizikai munka, komoly igénybevétel a tehénnek, de annak érdekében történik, hogy megmentsük a tehenet és a borjút. De számomra fontos, hogy ne csak az íróasztalnál ülve foglalkozzam a jószággal, hanem a gyakorlatban, a terepen is. E kettő együtt teszi lehetővé, hogy a jövő tehenészetét megálmodjuk, megtervezzük és meg is valósítsuk itt Mezőhegyesen.
Forrás: Kistermelők Lapja
Forrás: Magyar Mezőgazdaság