21. századi modern agráriskolát építünk – ünnepélyes tanévnyitó

A tanévnyitó ünnepség reggelén a Magyar Honvédség Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekar adott térzenét a Jung József téren. A Himnuszt még együtt énekelhettük el a tanulókkal, ám az ünnepi beszédeket már az ablakból hallgatták a gyerekek, mert eleredt az eső. A tantermekben a fenntartó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ajándéka, egy-egy bluetooth fülhallgató várta őket.

„Azért gyűltünk ma össze, hogy felavassuk a Ménesbirtok iskolájának megújult főépületét. Egy történelmi épületnek, az egykori állatkórháznak adtunk 21. századi funkciót. A műemlék falai között katonás rend és a legmodernebb oktatási eszközök várják a gyerekeket, kifejezve egyik alapelvünket, mely szerint a környezet maga is nevel.” – Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Tarkó Gábor igazgató a 2021/2022-es tanévet, ahol 68 településről 272 diák, köztük 101 kollégista kezdte meg a tanulmányait.

Igazgató Úr ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a főépület átadása csupán az első mérföldkő az iskola székhelyén zajló beruházások sorában, ahol máig 1,2 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Még az idén elkészül a tanári épülete, valamint megkezdődött a kollégium épületének teljes átépítése, ahol a férőhelyek számát 150 főre emeljük. Ezt követően a további beruházások részleteit osztotta meg a jelenlévőkkel, két további tanműhely felújításáról, valamint a sportcsarnok és egy 33 méteres 4 sávos tanuszoda megépítéséről beszélt. 350 diák tanulhat majd az intézmény székhelyén.

„Az ország legszebb és legmodernebb oktatási intézménye épül itt fel, ami nem egyetemi campus, nem is nagyvárosi elit gimnázium, hanem egy vidéki szakképző intézmény. Biztosíthatom Önöket, hogy az öröm, a büszkeség és a hála mellett érezzük a felelősséget is, ami együtt jár ezzel a történelmi lehetőséggel. A közismereti és a szakmai elméleti képzés, valamint a gyakorlati képzés egyaránt 21. századi, európai színvonalú környezetben folyik majd, de ugyanennyire fontos, hogy az iskolavezetés és az oktatók az új intézményt új szakmai tartalommal, új tanulásszervezési és oktatási módszerekkel töltik meg. A mezőgazdasági szakképzés jövőjét Mezőhegyesen az oktatás és a termelés szoros és hatékony együttműködésére építjük.” – értékelte a mezőhegyesi szakképzés megújítását Tarkó Gábor. A diákoktól azt kérte, járuljanak hozzá a sikerhez, vigyázzanak az új épületre és az eszközökre, becsüljék meg és a képességeiknek legjobban megfelelve szorgalmasan, eredményesen tanuljanak.

Reményik Sándor Tanács című verse Gazsó Adél 12. A osztályos tanuló előadásában hangzott el, majd Lázár János országgyűlési képviselő, kormánybiztos ünnepi köszöntőjét hallhattuk. A mezőhegyesi iskola újjászületése „fordulatot, új korszakot jelenthet a magyar vidék számára”, különösen Mezőhegyesen, az ország egyik leghátrányosabb térségében.

„A kormány nagyvonalúan arról döntött, hogy a magyar adófizetők pénzéből a következő 10 esztendőben 5000 milliárd forintot biztosít vidékfejlesztésre. Ez a támogatás 50%-ot jelent a beruházásokban, magyarul létrejött egy tízezer milliárd forintos kassza, amely a következő tíz évben a kormány szándékai szerint ennek a régiónak és a magyar vidéknek a fejlesztését szolgálja. Pénz van, természeti erőforrás pedig rendelkezésre áll, hiszen a 20. századdal szemben nem a kőolaj, vagy a gáz lesz a legfontosabb nyersanyag a 21. század csatáinak megnyerésében, hanem az édesvíz és a termőföld, amiből mi magyarok vagyunk a leggazdagabbak.” A pénzbeni és természeti erőforrásokat ötvözve a megfelelő tudás birtokában kell modernizálni a magyar mezőgazdaságot, így biztosítható a siker a 21. században. – mondta Lázár János.

A kormánybiztos hozzátette: „Annak föltétele, hogy a magyar agrárium, vidék és mezőgazdaság a kormányzatban, a döntéshozásban, a szabályozásban, az ország életében meghatározó szerepet nyerjen, első helyen és elsősorban az összefogás kicsik és nagyok között – külön-külön gyöngék lennénk. Gyöngék lennénk nagyként és kicsiként, csak akkor van erőnk, ha képesek vagyunk összefogni.” Lázár János szerint a következő tíz év nagy kérdése, hogy a járműipar, a hadiipar mellé az agrárium is fel tud-e sorakozni mint a GDP-hez a harmadik legnagyobb részben hozzájáruló ágazat. De amiatt is létfontosságú a vidékfejlesztés, mert e nélkül nem biztosítható, hogy élelmiszer-termelésben is önellátó legyen az ország.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke azt mondta a diákoknak, szüleikkel együtt jól döntöttek, hogy a mezőgazdaságot és ezt az iskolát választották, mert a mezőgazdaságnak mindig lesz jövője, úgyhogy aki a mezőgazdaságba jön tanulni, dolgozni, vagy befektetőként, annak mindig biztos kenyere lesz.

A világ mezőgazdasága kettős szorítás alatt áll. – 2050-re valószínűleg a mostaninál 2-3 milliárddal még több ember népesíti majd be a földet. A változó klíma mellett őket is el kell majd látnia az agráriumnak – folytatta a gondolatot. „Másrészt egyre növekvő követelmény, hogy ezt környezetbarát módon, a föld, az édes vizek kímélésével tegye. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az agrárium legalább olyan gyorsan fejlődik, mint más iparágak”. Úgy vélte ahhoz, hogy megfeleljünk a 21. század legnagyobb kihívásának, komolyan javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát. Elmulasztott lehetőségként említette az öntözést, mivel beruházások híján ma kisebb területen megoldott a vízpótlás, mint húsz évvel ezelőtt. Utalva Lázár János szavaira hangsúlyozta, a pandémia, a korlátozások alatt különösen felértékelődött a mezőgazdaság, az élelmiszeripar szerepe. Bár nagy tömegben termelni hatékonyabb, de az elmúlt időszak bebizonyította, hogy önellátónak kell lenni minden termékben, hiszen a biztonság mindennél fontosabb, még a profitnál is – tette hozzá Csányi Sándor, aki ugyancsak úgy véli, a piaci szereplők összefogása a versenyképes agrárium záloga.

„Meggyőződésem, hogy nagybirtokok nélkül nem lehet hatékonyan közép-, kisbirtokokat üzemeltetni. Kellenek olyan invesztíciók, amit egy kis gazda nem tud megcsinálni, kell egy olyan tudásbázis, amit lehet közvetíteni, kell egy olyan kereskedelmi erős kapcsolat, amire tud építeni az integrált termelő is. Csak együtt, kicsi, közép és nagybirtok tud hatékonyan, versenyképesen termelni.” Megerősítette, hogy a jó minőségű termőföldből és édesvízből származó előnyeinkkel élnünk kell.

Csányi Sándor szerint az a legfontosabb, hogy a diákok a saját területükön a legjobbak legyenek – még ha nem feltétlenül egyetemi szinten is –, ennek eléréséhez pedig a legjobb helyen vannak, mivel iskolájuk és a gyakorlati lehetőséget biztosító ménesbirtok az ország legmodernebb eszközeivel, technológiájával rendelkező vállalata. A továbbtanulási lehetőségekről szólva megemlítette, hogy dinamikusan zajlik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átalakítása a legjobb képzési kínálat kialakítása érdekében. A keszthelyi, kaposvári, gödöllői és gyöngyösi egyetemből és 17 kutatóintézetből létrejött MATE-ról szólva kifejtette: az alapítvány augusztus 15-e óta gyakorolja az alapítói jogokat is. A béreket rendezték, megszüntettek több mint 60, nem piacképes szakot, a karokat intézetekké alakították át. A jelentkezők száma idén az országban a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal nőtt. Reményét fejezte ki, hogy a mezőhegyei technikumból is egyre több jelentkező lesz a következő években.

Elnök Úr és Kormánybiztos Úr Kovács Kármen 10. 1. L és Szűcs Ildikó 9. A osztályos tanulóinkkal közösen vágták át a nemzeti színű szalagot. Ezt követően a vendégek, akik között a magyar mezőgazdaság ismert személyiségei ugyanúgy ott voltak, mint az iskola nyugdíjas tanárai vagy a ménesbirtok munkatársai, végigjárták a felújított épületet a közismereti tantermektől a tanműhelyekig.

A diákok látnak perspektívát az intézményben, és bíznak abban, hogy a továbbtanuláshoz, a későbbi boldoguláshoz is jó alapokat ad. Több tanulónk is nyilatkozott a sajtónak. Dányi Krisztofer például már a negyedik szakmáját szerzi meg Mezőhegyesen, a lovász-, a patkolókovács- és a belovaglóképzés elvégzése után most épp gyermekkori álmát, a kertészkedést tanulja. „A távlati tervem az, hogy még esti képzésben érettségit szerzek, aztán saját vállalkozásban lovasoktató és lókiképző legyek” – mondta az Indexnek a vésztői fiatalember. Szintén a családi háttér és a lovászképzés hozta Eperjesről Mezőhegyesre Kovács Kárment, aki másodéves a lovászképzésben. Egy újabb szakma, a belovagló, majd az érettségi megszerzését követően az állatorvosi képzést célozza meg.

Koska Koppány mezőgépészként látja a jövőt, hosszabb távon pedig reméli, hogy Mezőhegyesen, a ménesbirtokon tud elhelyezkedni az iskola után. Miután a családja is az agráriumban tevékenykedik, nem meglepő, hogy még távlatibb tervei is ehhez a szakmához kötődnek: szeretne saját családi gazdaságot, és lehetőség szerint a környékbeli gazdaságoknak akar gépibérmunka-szolgáltatást nyújtani saját vállalkozás keretében.