2019. március 23-tól 2019. március 30-ig a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentjének tagjai tanulmányúton vettek részt az Amerikai Egyesült Államokban. A delegációt Pap István Tibor vezérigazgató úr vezette, aki korábban hét hónapot dolgozott az Államokban egy farmon. Vezérigazgató Urat Isaszegi Norbert termelési vezérigazgató-helyettes, Turbucz Péter beruházási és fejlesztési vezérigazgató-helyettes, Páll László növénytermesztési igazgató és én kísértük el. Kocsy Béla agrárattasé segítette a munkánkat, neki köszönhetjük, hogy mindig minden célállomásra időben eljutottunk. Személyes kapcsolatai és szakmai tapasztalatai egyaránt hozzájárultak utunk sikeréhez, szakszerű tolmácsolással segítette a tapasztalatcserét, amiért ez úton is köszönetet mondunk Neki! Köszönetet mondunk továbbá Dr. Szabó László Úrnak, Magyarország Nagykövetének, Dr. Nagy István agrárminiszternek, valamint Györffy Balázs Úrnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének az amerikai tanulmányúthoz biztosított anyagi és szakmai támogatásukért! A tanulmányút hasznos és sikeres volt, reményeink szerint hosszú távú, élő kapcsolatokat sikerült kialakítanunk az U. S. A. több államában. Rövid képes beszámolónkban az út fontosabb állomásait mutatjuk be.
A szeles város, Chicago ragyogó napsütéssel fogadott bennünket. A vacsorát Juhász András külgazdasági attaséval költhettük el, akitől általános képet kaphattunk az U. S. A. gazdaságának aktuális kérdéseiről és politikai háttérrel is szolgált. Másnap rövid városnézést követően Illinois-ból Ohio államba utaztunk bérelt gépkocsival, ahová az esti órákban érkeztünk meg. A Közép-Nyugaton átlagosan évi 1400 mm feletti csapadék hullik a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületekre, amit meg is tapasztalhattunk. Öntözésre nincsen szükség, sőt inkább a vízelvezetés okoz gondot; nyáron is maximum 32 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet. A no-till, vagyis a szántás nélküli talajművelés elterjedt, több kultúrát – kukorica, szója, búza – már nagyobb szántatlan területen vetnek, mint szántottan. A költség alacsonyabb, a hozam az egynegyedével nagyobb, mindemellett a talajéletet kevéssé bolygatják, a kialakult ökoszisztémát kímélik. A szántás nélküli művelés fontos része a talajtakarás. A szántókon a vetés előtt úgynevezett takarónövényeket (angolul: cover crops) – retek, mustár, borsó, fűfélék – szórnak ki, amelyek védik a talajt a kiszáradástól, a növényt pedig a hősokktól, ráadásul a gyom is kevésbé talál utat magának. További előnye, hogy beforgatva ez a zöldtrágya lazítja és táplálékkal látja el a talajt. Egyes gazdák már közvetlenül az aratást követően vetnek, így csak kevés ideig marad a talaj védtelenül. (Forrás: magro.hu) Nem kerülte el a figyelmünket a kisebb erdők, erdősávok gondozatlansága, ezek mindenhol Tim Burton filmjeinek hangulatát idézték.
A harmadik napon Ohio államban, North Plain City-ben a Select Sires Chichester központjába látogattunk. A Select Sires meghatározó szerepet játszik napjaink holstein-fríz tenyésztésében, aktív, sokszor kezdeményező részese kutatási és fejlesztési programoknak. A Ménesbirtok múltját, a társaság jelenlegi helyzetét, valamint jövőbeni célkitűzéseit Pap István Tibor vezérigazgató úr mutatta be angol nyelven. Amerikai utunkra készítettünk egy angol nyelvű kiadványt is, amelyet minden helyszínen átadtunk vendéglátóinknak, természetesen néhány hungarikum kíséretében. A Select Sires-nél legelőbb Todd Kranz prezentációját hallgattuk meg, majd a semen (szaporítóanyag) gyártás és a labor bemutatása következett Dr. Bo Hartstine vezetésével. Itt sajnos nem készíthettünk felvételeket, ám betekintést kaptunk a tenyészbikák termeltetésébe a sperma levételétől az ejakulátum feldolgozásán át a dozírozásig. A hígítási folyamatban a tejes és tojássárgás hígítókat részben lecserélték növényi eredetű (pl. szója alapú) hígítóra. Ettől még kiegyensúlyozottabb minőséget és a fertőzések esélyének csökkenését várják. A bikák ugratása keresettségtől függően általában hetente két napon, napi két alkalommal történik, de a legnagyobb igénnyel bíró bikáktól is csak minden másnap gyűjtenek spermát, elkerülendő a sperma minőségét rontani képes túlhajtottságot. A Select Sires független kimutatás szerint a legfertilisebb szaporítóanyagot előállító mesterséges termékenyítő vállalat Amerikában, s ezt a helyüket mindenképpen meg kívánják őrizni. (Forrás: magyarmezogazdasag.hu). Az állattenyésztésben Amerika szerte nagy gondot jelent a szakképzett munkavállalók hiánya, ugyanakkor feltűnően sok fiatalt láthattunk dolgozni a cégnél. A Select Sires tejelő tehén genetikai kutatásokról és az eddig elért eredményekről Jordan Siemers tájékoztatott bennünket, majd ezt követően Jill Lokai a Hoyt Sire üzemben vezetett körbe bennünket, megnéztük a termelőegységeket, a bikatartó létesítményeket. A programot munkaebéd zárta, ahol lehetőség nyílt kötetlenebb beszélgetésre.
Indiana államban spontán látogatást tettünk Mike Shuter farmján. Egyetlen összekapcsolt gépsorral műveli a földjeit. A tápanyagellátás során folyékony műtrágyát juttat ki, amely a földdel érintkezve gáz halmazállapotúvá válik. John Deere vetőgépe egy feltöltéssel 50 ha szántóterületen tudja elvégezni a vetést. A precíziós gazdálkodás során GPS alapú technológiát használ, amely a vetésnél 3 cm-en belüli pontosságot jelent. Shuter úr saját találmányáról már kevesebb részletet osztott meg velünk, annyi bizonyos, hogy forró vízzel végzi a gyomirtást a szójaföldeken (lomb alá permetezéssel). Farmján 10%-ban organikus, 90%-ban GMO-s növényeket termeszt. Ennek oka, hogy a GMO-s növényekre sokkal kevesebbet kell fordítania. Elmondása szerint termelne több organikus növényt is, ha a piac megfizetné, de az Államokban ez egyáltalán nem jellemző. Tanulságos volt betekinteni egy igazi amerikai farmer mindennapi munkájába!
A negyedik napon Indianapolisban az Indiana Farm Bureau képviselőivel találkozhattunk, sőt tanácskozásunkat megtisztelte jelenlétével Bruce Kettler, Indiana állam mezőgazdasági minisztere is. Miniszter Úrral szót váltottunk arról a Magyarországon is tapasztalható problémáról, hogy a fiatalok kevésbé találják vonzónak a mezőgazdasági szakmákat, azon belül is az állattenyésztést. Az U. S. A.-ban hasonló a probléma, Indiana állam a 10. helyen áll a mezőgazdasági termékek előállításában, 107.500 munkavállaló dolgozik az agráriumban, ám nagyon nehéz motiválni a fiatalokat. Az FFA (Future Farmers of America – a Jövő Amerikai Farmerei) ifjúsági szervezet hivatott kisgyermekkortól kialakítani az agrárium iránti érdeklődést, elkötelezettséget az amerikai fiatalokban, nemzeti szinten. A szervezet össznemzeti találkozóját októberben Indianapolisban rendezik, ahová közel 70.000 kék dzsekis fiatalt várnak. Az FFA-ben tevékenykedő ifjak nem ritkán kormányzók főtanácsadóivá válnak, az amerikai agrárium vezető szakemberei lesznek. A Ménesbirtoknál bevezetni tervezet mentorprogramunkról értesülve Miniszter Úr meghívott bennünket az eseményre, segítséget ígért a szervezet felépítésének, működésnek alaposabb megismeréséhez.
Randy Kron elnök és Robert White kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató mutatták be nekünk a Farm Bureau felépítését, működését, céljait. A hazánkban működő szakmai kamarára jellemző tevékenységek mellett az FB működésének meghatározó területe – kiváltképpen anyagi értelemben – a biztosítás. Termelési adatokról is próbáltunk pontos információkhoz jutni, kevés sikerrel.
Délután a Fair Oaks Farms tejüzemét látogattuk meg. A termelőegységek szomszédságában komplex, interaktív és családbarát látogatóközpont épült, ahol egy szürke hétköznapon is kígyózó sorokban kiránduló családok, látogató csoportok sokasága volt jelen. A 30.000 tejelő tehenet tartó cégnek ugyan a turizmusból csak bevételének töredéke származik, itt mégis leginkább azt tanulhattuk meg, hogyan lehet egy mintagazdaság üzemegységét bemutatni a nagyközönségnek.
Március 27-én West Lafayette-ben a világ hatodik legjobb, és az U. S. A. legjobb agrárkarára látogattunk el, a Purdue Egyetemre. A Campus valóságos város a városban, óriási ütemben növekszik. Az új épületeket az építésükre jelentős adományt tevő amerikai családokról, személyekről nevezik el, akik nem ritkán maguk is a Purdue-ra jártak. A kölcsönös bemutatkozást és ismerkedést követően Machaty Zoltán professzor volt szíves bemutatni nekünk az állattudományi tanszék laboratóriumait. A Kukorica és Szója Kutatóközpontban és tangazdaságokban átfogó képet kaphattunk a talajtani vizsgálatokról, betekinthettünk a dróntechnológia újdonságaiba, több érdekes gépet, eszközt ki is próbálhatunk. Az egyik gép például pár másodperc alatt képes volt néhány kilogrammnyi kukoricát szín és méret szerint szétválogatni, úgy, hogy a számítógép minden egyes szemet szkennelt. A mintákat a gép megszámolta, statisztikai összesítést készített.
Másnap már Louisiana állam fővárosában, Baton Rouge-ban folytattuk szakmai programunkat, ahol a Louisianai Állami Egyetem (Louisiana State University – LSU) rektor-helyettesével és az agrárkar dékánjával, Dr. William B. Richardsonnal találkoztunk. Ismét Vezérigazgató Úr mutatta be a Ménesbirtokot, majd a rövid ismerkedést, eszmecserét követően Ivana Tregenzával és Dr. Wade Baumgartnerral folytattuk a tanácskozást az LSU Agrár Központban. Louisiana éghajlati viszonyai, az itt termesztett kultúrák kevésbé vethetők össze az itthoni körülményekkel, ennek ellenére a felek hozzáállását a kölcsönös érdeklődés jellemezte. Délután az egyetem élelmiszer inkubátor központját tekinthettük meg, ahol Gaye Sandoz igazgató úr és Dr. Marvin Moncada vezető élelmiszeripari kutató kalauzoltak végig bennünket. Az itt megalkotott, a 21. század követelményeinek megfelelő élelmiszereket élelmiszergyártó partnerek megbízásából készítik, alapos tesztnek alávetve az összetevőket, az ízeket, de még az adott termék színét is. Partnereik között megtalálható az U. S. A. legnagyobb üzletlánca, a Walmart is (az Államokban több mint 5300 üzlettel), erről egy hipermarket meglátogatása során győződhettünk meg. Az új termékeket megkóstolhattuk, ám a sütemény kivételével nem igazán ízlett egyik sem. Láthattuk a méz porításának eljárását is. A vacsorát az LSU Agrárközpontjának vezetőivel és Dr. Gombos Zoltán tiszteletbeli konzullal köthettük el egy tradicionális louisiana-i étteremben, ahol a tenger gyümölcsei mellett megízlelhettük az aligátorhúst is. It tastes like chicken – azt mondják, az íze olyan, mint a csirkéé. Éjszaka még egy hosszabb autóútra vállalkoztunk, eljutottunk New Orleans-ba, ahol a híres Bourbon Street-en tettünk rövid sétát. A pezsgő élet zaja mögött inkább turistacsalogató, bazári hangulatot éreztünk, és csak néhány kocsmában csendültek fel a klasszikus dzsessz dallamai. Másnap repülőgépre szálltunk. Baton Rouge – Houston – Frankfurt – Budapest útvonalon, közel 18 órás utazást követően érkeztünk haza. Több ezer fotót és videofelvételeket is készítettünk utunk során, ezek közül az érdekesebbeket igyekezni fogunk a közeljövőben megosztani olvasóinkkal.
Felhasznált források:
https://www.magro.hu/agrarhirek/nyugodtan-dobjuk-ki-az-eket-nincs-ra-szukseg-tobbe/
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/07/12/sokat-tanultunk-igyekszunk-atadni-hg20181
Szöveg és fotó: Tarkó Gábor képzési igazgató
